Honti Károly, Henry Ford és az ENSZ: Brikett fűtés pro és kontra

A brikett: a „recycling forradalom” üstököse

A különböző mezőgazdasági és faipari hulladékok felhasználásával készült új tüzelőanyag az ezredfordulón lendületet vett újrahasznosítási forradalom tájékán indult hódító útjára. Az azóta eltelt mintegy másfél évtizedben rengeteg tapasztalat gyűlt össze a brikettel való fűtésről.

Az újrahasznosított fűtőanyag tulajdonságairól és használatáról Honti Károly kollégámat kérdeztem, aki 2006 óta szállítja vásárlóink otthonába a különböző típusú briketteket. Barátságos és közvetlen stílusának köszönhetően jó kapcsolatot ápol visszatérő vevőinkkel, akik rengeteg visszajelzést és tapasztalatot osztanak meg vele nap mint nap. Károly nem egy mezei fakupec: a gyakorlati tapasztalatokon túl meg fog lepődni mennyi lexikális ismerettel is rendelkezik.

K.I.: Először is áruld el nekünk kérlek, mi az a brikett, hogyan találták ki?

H.K.: A brikett alapvetően különböző biomassza hulladékok - főleg fűrészpor és mezőgazdasági hulladékok - nagy nyomáson, kötőanyagok nélkül való összepréseléséből készült tüzelőanyag.

A biomassza brikett alapötletét a már korábban használt faszén brikett adta, amit a híres autógyáros, Henry Ford talált ki mintegy 100 éve.

A FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete már a '90-es években készített ajánlásokat, illetve tanulmányokat a brikettálásról, mint a hulladékhasznosítás egy fontos jövőbeli irányvonaláról. Az ezredforduló körül sokan rádöbbentek földi erőforrásaink szűkösségére, ezért hirtelen mindenki újrahasznosítással kezdett foglalkozni. Nem meglepő, hogy a fűtés, mint nagy energiaigényű terület az elsők között került reflektorfénybe.

A brikettől kezdetben idegenkedtek az emberek ezért csak az iparban használták, de a lakosság körében is gyorsan népszerűvé vált előnyös tulajdonságai miatt.

K.I.: Mégis mik ezek az előnyös tulajdonságok?

H.K.: Sokféle brikett létezik, és a különböző típusok között lényeges különbségek lehetnek, ám mindegyikben közös az alábbi öt tényező:

1. Hulladékból készül, ezért kedvező az ára.

2. Kompakt formája könnyű tárolást és kezelést tesz lehetővé.

3. Alacsony a nedvességtartalma, ami a hatékony égés garanciája.

4. Magas a fűtőértéke: még a leggyengébb minőségű brikettnek is magasabb, mint a legjobb tűzifáké.

5. Alacsony a hamutartalma.

K.I.: És mik akkor a különbségek?

Ez főleg az alapanyagtól függ, valamint a préselés módjától. Bio brikettnek nevezzük a mezőgazdasági hulladékból előállított termékeket. Ezek kicsit alacsonyabb fűtőértékkel (kb. 16-17 MJ/kg) és magasabb hamutartalommal bírnak (2-4%). A fabrikett alapanyaga főként fűrészüzemekben és bútorgyárakban keletkező száraz fűrészpor és apró szemű forgács. Ennek fűtőértéke 18-20 MJ/kg, hamutartalma pedig 1% körüli. Nemrég érkezett hozzánk egy pirokoksszal dúsított fabrikett, aminek 21 MJ/kg felett van a fűtőértéke, ez már elég komoly. A két éves, száraz keményfa fűtőértéke összehasonlításként 14-15 MJ/kg, a 20% feletti víztartalmú fáé ennél sokkal rosszabb.

K.I.: Hengeres, vagy kocka? Lyukas vagy lyuk nélküli? Te mit javasolsz?

H.K.: Széles körben elterjedt tévhit, hogy ezektől függene a minőség. Ahogy említettem az alapanyag a döntő, valamint a préselés módja. Az előbbiről az imént beszéltünk. Ami a préselést illeti, ha jól össze van préselve egy brikett, akkor a tapasztalatok szerint nem esik szét a tűzben, tovább megtartja a hőt, tovább izzik. A hidraulikus gépek kb. 800 kg/cm²nyomást fejtenek ki, míg a mechanikus gépek kb. 2000 kg/cm²-rel dolgoznak, egyértelmű, hogy melyik ad jobb minőséget. Ha egy brikettnek nem tudom könnyen letörni a sarkát, akkor azzal valószínűleg nem lesz gond, függetlenül a formájától és a színétől.

K.I.: Mikor érdemes használni, mikor nem?

H.K.: A brikett kiválóan alkalmas kazánok és kályhák tüzelőanyagaként. Visszajelzéseink alapján olyan kandallókban, amelyek nem tárolják a hőt, nem annyira vált be, mert ott az extra energia egy része elillanhat a kéményen, mert a kandalló nem tudja rögtön átadni a levegőnek. Azoknál a vásárlóknál ahol a szép tűz látványa fontos szempont, ott inkább a hagyományos tűzifát javasoljuk. Az üzemeltetés módja is más mint a tűzifánál, mivel a brikett inkább az izzás folyamán adja le a fűtőértéket így kevesebb oxigén szükséges az ideális működéshez.

K.I.: Mennyibe kerül brikettel fűteni?

H.K.: Örülök, hogy megkérdezed, hiszen ez a legfontosabb talán. Mindenkinek, aki tanácsot kér tőlem, ki szoktam hangsúlyozni az előzőek mellett a brikettel való fűtés pénztárcára gyakorolt hatását. Ha raklapos tételben vásárol az ember, akkor egy jobb minőségű brikettnél 7-8 Ft/kW költséggel lehet számolni, ami rendkívül kedvező. Akiknél bevált és kitapasztalták, hogy hogyan kell használni, azok 20-30%-kal kisebb költségről számoltak be a korábbi, tűzifával való fűtéshez képest. A gáz árához képest, amit most ugye egy politikai döntéssel 10%-kal csökkentettek még így is 40-50% megtakarítást lehet realizálni.

K.I.: Károly, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket z infókat. Szerintem az olvasóinknak is nagyon hasznos lesz.

H.K.: Én köszönöm a lehetőséget. Örülök, ha ezek a tapasztalatok segítenek a kedves olvasóknak.

Ha tűzifával, brikettel, kályhákkal, kandallókkal, kazánokkal kapcsolatos kérdése van, keresse bizalommal Honti Károlyt az alábbi elérhetőségeken:

Honti Károly

E-mail: honti.karoly@nadland.hu

Telefon: 06-70/932-4683

Nem található termék a megadott feltételekkel.