Talán mindannyian emlékszünk még a régi, kőszénkátrányolajjal tartósított bükkfából (északi országokban fenyőből) készült vasúti talpfákra, amelyek némelyike talán akár száz évig is teljesített szolgálatot. Hogy lehet mégis az, hogy ma, a fejlettebb technológia korában a barkácsáruházban vásárolt telített fenyő ágyásszegélyek 2-3 év alatt tönkremennek, pedig még vonat sem jár rajtuk...

Nos időben 2004-ig kell visszamennünk, amikor is az Európai Unió végleg betiltotta a régi, de hatékony korhadásgátló szerek használatát. Az új, környezetbarát alternatívákról azonban hamar kiderült, hogy hatásuk sokkal gyengébb, emiatt sok kerítésoszlop, ágyásszegély, támfal és egyéb talajjal érintkező faanyag néhány év alatt teljesen elkorhad.

Mitől korhad a fa?

A korhadás és bomlás az oszlopok talaj közeli részén történik, ahol a körülmények ideálisak a korhadás számára. A talaj felső, 20 cm-es rétegében ugyanis magas a bomlasztó organizmusok és tápanyagok aránya, a nedvességtartalom sokszor 20-25% felett van és a hőmérséklet is megfelel a korhadás feltételeinek. Mélyebb talajrétegekben ezek a körülmények már nem állnak fenn.

Az oszlopok ráadásul épp a talaj közeli területen vannak kitéve a legerősebb mechanikai behatásoknak is, mivel itt találkozik az oszlop talajban levő és talajon kívül eső része.

Az oszlopok stabilitásának 80%-át az oszlop kerületének külső 40%-a adja. A bomlás épp ebben a külső rétegben kezdőzik el, ami már néhány mm mély korhadás estén is jelentős gyengülést eredményez.

A korhadás miatt meggyengült talaj közeli részt érő mechanikai hatások az oszlopok kidőléséhez vezetnek.

Veszélyeztetettségi osztályok

Az EN 351-1 EU szabvány szerint a telített faanyagok a felhasználásuk módjától függően következő veszélyeztetettségi osztályokba sorolhatók a szerint, hogy mennyire vannak kitéve az időjárás és egyéb környezeti hatások okozta kockázati tényezőknek:

HC2 – kültéri használat, fedett helyen (pl. fedett teraszon levő bútorok)

HC3 – kültéri használat szabad ég alatt, ha talajjal nem érintkezik (pl. kerítéselemek)

HC4 – kültéri használat, talajjal érintkező, vagy talajba süllyesztett felületekkel (pl. kerítésoszlopok, növénykarók, támfalak, stb.)

Merítéses impregnálás

A „telített kerti fa” néven árusított anyagok vásárlása manapság eléggé kockázatos vállalkozás. Néhány egyszerű szempont figyelembevételével azonban elkerülhetőek a csalódások. A többnyire barkácsáruházak polcain található sárgás vagy világoszöld árnyalatú lucfenyőből készült ágyásszegélyektől és karóktól ne várjunk sokat. Ezeket a termékeket merítéssel impregnálják, ami csupán 1-2 mm-es behatást érnek el. Az olyan anyagok esetében, amelyek földdel érintkeznek ez a fajta kezelés legfeljebb 2-3 éves várható élettartamot eredményez, a kerítéselemeknél egy fokkal jobb a helyzet, hiszen azokat a talaj fölé helyezzük, ezért nincsenek kitéve a korhadásnak.

Magas nyomású telítés

Az előbb említett eljárásnál egy fokkal jobb megoldás a vákuum-nyomás-vákuum eljárással, magas nyomáson telített oszlopok használata. Ezek a termékek általában valamivel drágábbak, mint a merített típusok, de itt is vannak azért buktatók.

Vásárlás előtt fontos eldönteni, hogy a milyen célra van szükségünk a faanyagra és az melyik veszélyeztetettségi osztályba tartozik (lásd fentebb). Ha egy kereskedő nem tudja megmondani, hogy a nála kapható termék melyik osztályba tartozik, akkor az óvatosságra inthet. Ha egy HC3-as besorolású oszlopot használunk talajba ásva, akkor 4-6 éves élettartamra számíthatunk. Talajjal érintkező cölöpök, oszlopok vásárlásánál akkor lehetünk biztosak a dolgunkban, ha olyan terméket választunk, ami igazolhatóan a HC4 kategória előírásai szerint lett kezelve, úgy, hogy előtte 28% alatti nedvességre szárították. Ez a technológia 15 éves élettartamot biztosít, amelyet általában a forgalmazók garanciával is hitelesítenek. Egy ilyen cölöp általában csupán 20-30%-kal drágább, mint az olcsó típusok, amiket viszont 15 év alatt legalább 3-szor le kell cserélni.

Bitumenes szigetelőhabarcsok

 

Ezeket a termékeket (például Bitugél, Bonobit) elsősorban építőipari szigetelésre fejlesztették ki. Ezen termékek használatával túljárhatunk az EU szabályalkotóinak eszén, akik a cölöpgyártóknak nem engedik a folyékony bitumenes anyagok használatát, az építőiparban viszont igen. Bitumentartalmuk miatt jól lezárják a fa pórusait és hosszú időre tartósítják korhadás ellen.

Postsaver – az új generációs korhadásgátló

Az angol Postsaver Europe Ltd 1994-ben mutatta be Postsaver nevű termékét, amit kifejezetten fa oszlopok és cölöpök korhadásának megakadályozására fejlesztettek ki. A Postsaver egy hőre zsugorodó két rétegű kompozit fólia, ami meggátolja a faanyagban levő tartósítóanyagok kioldódását és a korhadást okozó külső tényezők behatolását. Eleinte merésznek tűnt a gyártó által vállalt 25 éves élettartam garancia, ám az idő őket igazolta. A legelső Postsaverrel védett oszlopok már közel 20 éve kerültek telepítésre és azóta is állnak,vagyis a termék minden kérdést kizáróan bizonyította a fejlesztők által megelőlegezett bizalmat. Az első 20 év főleg a kísérletezéssel telt el, bár már ez idő alatt is több millió oszlopot telepítettek Postsaverrel ellátva.

2013-tól a Postsaver már Magyarországon is kapható, 

kizárólag a Nádland üzelteiben és partnereinknél.