A komposztálás sokak fejében bonyolult műveletként van jelen, holott az igazság az, hogy bár valóban odafigyelést igénylő folyamat, a mai modern, egyszerű komposztáló szerkezetekkel szinte nincs más dolgod, mint a "zöld hulladékot" - úgy, mint pl. gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj külön edényben gyűjteni, és a komposztálás végeztével a növények földjébe keverni, végül idővel élvezni a hatást: gyönyörű virágokat, dúsan termő zöldség és növény ágyásokat. Természetesen mindez nem megy karikacsapásra, hiszen egy összetett, időigényes, ám nem különösen bonyolult folyamatról beszélünk, amit az alábbiakban igyekszem bemutatni neked.

Lássuk, mi a komposztálás folyamata, avagy mire lesz szükséged, a komposztáláshoz és hogyan használd a beszerzett, megépített eszközöket.

Először is a következőkre lesz szükséged:

- komposztálható nyersanyagok

- megfelelő komposztkeret, komposztáló kas, komposztáló hordó

- komposztáló hely (azt, hogy mit használsz csupé a komposztálandó anyagok mennyisége és a helyszín határozza meg; míg a balkonon, kis kertben a komposztáló edények a praktikusak, egy nagyobb kertben már érdemes komposztálót építeni)

- víz (ha teheted gyűjtsd össze az esővizet és azt használd fel, így nem csak környezeted véded, de igen gazdaságos lesz a komposztálási folyamat is)

- lapát, rosta

Mik a komposztálható anyagok és minek a használatát kerüld el?

- konyhai hulladékok (gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)

A legjobb, ha bio alapanyagokat vásárolsz, hiszen azok fogyasztása is egészségesebb és a kertedbe se, kerülnek nem kívánt vegyszerek)

- kerti hulladékok (kisebb ágak, gallyak, falevél, levágott fű)

- vegyes hulladékok (karton, kezeletlen papír, hamu, elszáradt virágok, cserepes növények)

NE komposztálj:

- dió- és gesztenye levelek, tűlevél (ezek nagyon lassan bomlanak le)

- beteg növények (pl tetves, gombás, egyéb kártevő által fertőzött)

- csontot, húst, főtt ételek maradékát

- törmeléket, festékeket, valós szemetet

Mire figyelj, hogy jól dolgozzon a komposztálód?

- egy vasvilla, vagy lapát segítségével havonta egyszer forgasd át, alaposan keverd meg ezzel kiegyenlítve és gyorsítva a benne zajló folyamatokat

- ügyelj rá, hogy a komposztod ne száradjon ki, azaz tartsd nedvesen (ha tudod, oldd meg az árnyékolást, vagy eleve árnyékosabb helyre építsd, rekd ki a komposztálót, ezzel segítheted a kiszáradás megelőzését

- ha kertedben sok a fa, érdemes a faleveleket külön gyűjteni és apránként. azonos időközönként adagolni a komposztodhoz

Mennyi idő a komposztálás?

Általánosságban elmondható, hogy kb. 3 hónap alatt keletkezik az úgynevezett friss komposzt, ez azonban még csak a talaj felszínén használható, pl. cserjék, veteményes őszi betakarására. Mélyebb rétegekben ne használd, mert a növények számára káros anyagokat tartalmazhat. Várj kb egy évet, és a friss komposztod úgynevezett érett komposzttá alakul, amit bátran használhatsz. A kész, érett komposzt lassan hat és kiváló talaj javító. A földdel egyenletesen összekeverve fontos alapanyaga a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének egyaránt. Ne feledd, a komposztálható anyagokat egész évben gyűjtheted, frissítheted, bővítheted vele a komposztodat.

Honnan tudod, hogy bevetésre készen áll a komposztod?

Az érett komposzt sötétbarna, szinte fekete. Kézbe véve könnyen morzsálódik. Illata a tavaszi esőre emlékeztet.

A kész komposzt felhasználása

A kész komposztot felhasználás előtt mindig rostáld, szitáld át, így tudod kiszűrni a még nem komposztálódott anyagokat, amiket visszahelyezhetsz a gyűjtőbe és később felhasználhatod (ne felejtsd el a régi és új hulladékot rétegesen rakni, illetve mindig megkeverni). A jobb minőségű komposztod trágya hozzáadásával is segítheted (azonban a szagok elkerülésére ezt gondosan keverd el és lehetőleg záró réteget alkalmazz.)

- Zöldségek (évente, felszínen bedolgozva az érett komposztot):

- Tápanyagigényes zöldségek ( paradicsom, uborka, káposzta) 4-6 kg/m2

- Közepes tápanyagigényű zöldségeknél ( spenót, saláta, répa, hagyma) 2-4 kg/m2

- Kisebb tápanyagigényű zöldségeknél (bab. borsó) 1-2 kg/m2

- Díszkertek (évente, felszínen bedolgozva az érett komposztot): 2-4kg/m2

- Fák: 1 cm magasan a fa köré, évente; friss ültetésnél egyszeri alkalommal 2-8 kg/m2 (arány: három rész talaj, egy rész komposzt)

- Bogyósok: 3-5 kg/m2 évente a felszínen bedolgozva

- Gyep esetében, illetve talajjavításra: 2-3 kg/m2 (csak finomra szitált részeket alkalmazz, két évente, gondosan elosztva)

Ha először készíted a komposztot az egyszerűbb, keveréses módszert ajánljuk, de ha már gyakorlottab vagy és kísérleteznél, bátran próbáld ki a réteges technikát is: alapréteg ágakból, majd növényi hulladék, konyhai hulladék, vagy trágya, végül vékony réteg hamuval kevert föld. A réteges technikához elengedhetetlen a szellőzés biztosítása, melyet un. fadorongokkal érhetsz el. Ha érdekel ez a technika érdemes szakkönyvekből a pontos réteg méreteket és összetevőket elolvasnod.

Védekezés a komposzt körül

Mivel a komposztod vonzza majd az egereket esetlegesen a patkányokat, meztelencsigákat, érdemes csapdákat kihelyezni. Lehetőség szerint a háziállataidtól elzárt helyen építsd meg/helyezd ki a komposzt gyűjtőt, hogy a csapdától ne sérüljenek, illetve a komposztot ne túrják szét.

Sikeres komposztálást kívánunk!