A közhiedelem szerint az elektromos fűtés jóval drágább mint a gázfűtés. Azonban ez az Észak- és Nyugat-Európában már régóta népszerű norvég típusú elektromos fűtőpanelekre nem igaz. A takarékos működést egyrészt az biztosítja, hogy ezek közel 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát, másrészt a speciális fűtőbetétnek és a precíz szabályozó rendszereknek köszönhetően fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek. A fűtőpanelben ugyanis nem izzószál van, hanem egy speciális fémötvözetű fűtőbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hőmérsékleten működik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fűtésteljesítményt pedig még gazdaságosabbá teszi a fűtőtestbe épített precíz elektronikus vezérlés, amely állandóan méri a helyiség hőmérsékletét. Csak akkor engedi a fűtőbetétnek, hogy áramot fogyasszon, vagyis hőt termeljen, ha a hőmérséklet csökken, azután rögtön kikapcsol. Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, vagyis ki-be kapcsol, így fűtőteljesítménye harmadának megfelelő áramot fogyaszt.

Egy nap alatt kiépíthető a rendszer

Az elektromos fűtőpanel külső megjelenésre egy esztétikus lapradiátorra hasonlít, és bárhol felszerelhető, ahol áram van. Emiatt akár egy nap alatt kiépíthető a teljes rendszer. Használható kiegészítő fűtésként, például gázkonvektoros lakásban, ahol a nem fűtött helyiségbe telepíthető, vagy önálló fűtésrendszerként. Hagyományos egy fázisról üzemeltethető. Ha kiegészítő fűtésként szeretnénk használni, valószínű, hogy elegendő a villamos hálózatunk kapacitása, de előtte érdemes ellenőrizni, hogy hány amperes a főkapcsoló, vagyis a villanyóraszekrényben mekkora főbiztosíték van. A 4-6 kg-os fűtőpaneleket egyszerűen, akár a képeket a falra kell szerelni a padlószinttől minimum 10 cm-re, és lehetőleg az ablak alá, majd csatlakoztatni kell egy konnektorba. Ezért ajánlott a fűtőtest leendő helyén az elektromos radiátor mögé vezetni az áramot.

Beépített termosztát

A beépített termosztát ártól függően lehet manuális és digitális. Utóbbi folyamatosan ellenőrzi a helyiség hőmérsékletét, tetszőlegesen beállíthatunk rajta két hőmérsékletet (komfort és takarék), ezeket a nap különböző szakaszaiban váltogathatjuk, amellyel akár 25 százalék energiát megtakaríthatunk. Nem egy termosztátot kell szabályoznunk, mint a központi fűtésrendszernél, hanem minden helyiség saját fűtőpaneljét kell beállítani egymástól függetlenül. A kezelőgombok a panel oldalán rejtve helyezkednek el. Ezekkel tudjuk beállítani a komfort és takarék-hőmérsékletet, az időt, a napokat. A fűtésrendszert kiegészíthetjük rádiójel vezérelt termosztátokkal is, így távolból sms-ben is programozható.

Mekkora teljesítményű fűtőpanel kell az egyes helyiségekbe?

A fűtőpanelek több méretben és színben kaphatóak, az adott szoba, helyiség méretétől függ, hogy mekkora teljesítményű fűtőpanel szükséges. A norvég típusú fűtőpanelnél a legkisebb teljesítményű 400 W, míg a legnagyobb 2000 W. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani: mekkora fűtőpanelre van szükségünk, meg kell mérnünk az adott helyiség alapterületét és magasságát, ezeket összeszorozva megkapjuk a helyiség légtérfogatát. Ezt a számot meg kell szoroznunk 35-el, majd a kapott szorzatot felfelé kerekítenünk. Ha a szigetelés és a nyílászárók állapota rosszabb az átlagnál, célszerű egy vagy két mérettel nagyobb panelt választani. Tehát például egy 20 nm-es, 2,6 méteres belmagasságú szobának egy 2000 W-os fűtőpanelre van szüksége.

Bekerülési költségek

Az elmúlt évek fogyasztói tapasztalatai szerint egy 50 nm-es, 2 szobás, egyedi fűtéses lakásba 4 helyiségbe érdemes fűtőpaneleket telepíteni, amelyek összköltsége a legdrágább, legjobb panelekkel számolva kategóriában 275 ezer forint (kb. 20 nm-es nagyszoba: 2000 W – 75 ezer forint, kb. 15 nm-es kisszoba: 1400 W – 73 ezer forint, közlekedő-konyha: 800 W – 65 ezer forint, fürdő: 400 W – 62 ezer forint). Ahhoz, hogy az elektromos rendszerünk bírja a terhelést, a szükséges betáp 20 Amper. Ha emiatt fejleszteni kell a hálózatot, annak költsége szereléssel együtt 160 ezer forint. Vagyis az elektromos fűtés kiépítésének költsége ebben az esetben 435 000 Ft. Ha ugyanekkora lakásban gázüzemű központi fűtést építünk ki, akkor átlagos minőségű anyagokkal a bekerülési költség kb. 600 ezer forint, míg a gáztervezés, bevezetés minimum 200 ezer forintba kerülhet. Itt tehát kb. 365 ezer forintos árelőny keletkezik az elektromos fűtés javára.

Üzemeltetési költségek

Egy 38 cm téglafallal és 5 cm szigeteléssel, közepes minőségű, jól záródó, de nem új nyílászárókkal rendelkező lakásnál, ahol 22 Celsius fokot kívánunk biztosítani, az éves áramszükséglet fűtésre 4500-5200 Kwh. Ez kb. 200-240 ezer forint, ezért érdemes havi átalányt fizetni télen-nyáron, vagyis 18-20 ezer forintot. karbantartást ezek a fűtőpanelek nem igényelnek, míg a gázfűtésnél évente járulékos karbantartási költségek jelentkeznek (pl. kémény-ellenőrzés, készülék-felülvizsgálat, szerelési munkálatok kb. 15 ezer Ft/év). Ugyanennek a 2 szobás lakásnak a gázfűtése pedig évente kb. 160 ezer forint, tehát egy cirkó 15-20 százalékkal alacsonyabb áron üzemeltethető. Vagyis az elektromos fűtés költségtöbblete évente üzemeltetés tekintetében: 24-64 ezer forint – átlagosan 44 ezer forint.

Nagy lakásoknál nem éri meg

Az elektromos fűtésrendszer kiépítésének kb. 365 ezer forintos árelőnyét a gázfűtés alacsonyabb üzemeltetési költségei megközelítőleg 8 év alatt hozza be, de természetesen nem kalkulálhatunk előre az energiahordozó árak változásával. Sőt, ha nem prémiumkategóriás radiátorokat választunk, akkor a radiátorok 275 ezer forintos összköltsége akár felére is csökkenhet, így az árelőny 10-11 évig is kitarthat. Körülbelül 90-100 nm-es lakásnál húzhatjuk meg a felső határt, ameddig megéri ezeket a fűtőpaneleket telepíteni. Ezért egy 100 nm-nél nagyobb alapterületű, nagy terekkel és belmagassággal rendelkező hagyományos polgári lakásnál, ahol korszerűtlenek a nyílászárók, és nincs megfelelő szigetelés sem, nem éri meg az elektromos fűtőpanelt alkalmazni. E fölött már érdemes gázüzemű központi fűtésrendszert kiépíteni. Viszont az ennél kisebb méretű lakásokban jól alkalmazható ez a rendszer, amelyben igények szerint szinte minden szoba „külön életet él”.

(A fenti írás az ingatlanmagazin.com oldalon megjelent, "A norvégok árammal fűtenek. Nálunk is megéri? Kiszámoltuk!" című interjú szerkesztett változata. Szerzője Farkas Tibor, aki Nágel Balázzsal, a norvég elektromos fűtésrendszerek egyik hazai importőrével készítette az interjút.)

Nem található termék a megadott feltételekkel.