Milyen faktorok jönnek számításba ha a lakásunk hőtartó tulajdonságairól szeretnénk tájékozódni (szomszédos lakások, fal minősége, belmagasság, elosztás)?

    A fűtésről tudni kell, hogy egy magyar háztartás energiaigényének ~60-70%-át teszi ki, így ennek racionalizálásával lényegesen csökkenthető a "rezsiköltség".

    Homlokzati szigetelés

    Fűtés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy önálló családi házról, vagy társasházi lakásról van-e szó. Egy önálló épület szigetelés nélkül (pl.:csak szimplán vakolt 30-as téglafallal) kb. 30-35%-kal olcsóbban kifűthető, ha kap rendesen minimum 8-10 cm nikecell szigetelést a homlokzaton. Szakemberek szerint ez télen nagyon jó, viszont nyáron kedvezőtlen hatásai vannak a külső meleg miatt (erről egy szigetelés témakörben jártasabb kolléga biztos többet tud mondani). A nikecellnél, a kőzetgyapot lényegesen jobb szigetelést biztosít, végül pedig a papír alapú szigetelés, amivel akár már alacsony energiaigényű, vagy passzívház kategóriájú otthont lehet teremteni. Ez azt jelenti, hogy 10 cm ilyen homlokzati szigeteléssel már közel 0,45W/m2k az épület hőáteresztési tényezője. Ez az oldalfalak szigetelésére vonatkozó érték, ami azt mutatja, hogy Wattban mérve mekkora a hőenergia veszteség 1m2homogén felületen.

    Födémszigetelés

    Mivel minden lakásban a meleg levegő felfelé áramlik a födémszigetelésnek (a tető) kb. fele ekkora "U" értékűnek (azaz dupla olyan jó szigetelésűnek) kell lennie.

    Padlószigetelés

    Természetesen a hideg padló az ami legjobban rombolja a komfortérzetet. Ugyan ez a legkisebb felület a nyílászárókon kívül mégis ez számít szinte a legtöbbet a felhasználók hőérzetében. Itt figyelni kell, hogy megfelelő lépésálló szigetelés kerüljön beépítésre. Ezek többnyire vékony szigetelő anyagok (2-5 cm), viszont többnyire ugyan olyan értékkel rendelkeznek, mint a homlokzati szigetelőanyagok (ezért drágábbak is).

    Társasháznál sajnos nem az egyéni pénztárca kérdése a szigetelés. Ezért sok helyen a fűtésszezon mindig nagy viszályokat eredményez a lakóközösségben. Szezon szintjén 30-40 olyan megkeresésünk van, amikor a nem fizető lakók tartozása miatt veszélybe kerül a teljes közösség fűtésellátása, és az amúgy fizető lakók szeretnének egyéni fűtésrendszerre váltani.

    Szigetelés szempontjából egyértelmű, hogy nem mindegy, hogy a tömbépület közepén, vagy szélén helyezkedik el a lakás. Ha a szélén van a lakás a falazata, közvetlen a külső -10-15°C-kal érintkezik, míg a belső lakások csak az ablak felőli falon számolhatnak olyan veszteséggel, mint a külső lakás, még akkor is, ha a szomszédjai egyáltalán nincsenek is otthon és lekapcsolták a fűtést. Persze nem lehet a szomszédra hosszú távon kalkulálni, mert bármikor üresen maradhat a szomszéd lakás és akkor az egészen más helyzetet eredményez.

    Nyílászárók

    Itt két hiba merülhet fel. Az egyik a felületi- a másik az illesztési tulajdonságaiból fakad a nyílászárónak. Tehát, ha egy üreges pozdorja ajtó, vagy egy szimpla üveges egy szárnyú ablak van akkor az nagyon hideg lesz belül is. Ezt azonnal cserélni kell. Persze vannak olyan megoldások (lásd az általunk forgalmazott TESA ablakszigetelő fóliát), amik az üvegfelületeken viszonylag jó szigetelést biztosítanak, de a rossz ajtón már ez sem segít. Nyilvánvalóan az ablakok ettől még nem lesznek K=1 érték alattiak, de egy régi gerébtokos ablakon 30-40%-ban segít (nem rég egy vásárlónk azt írta a weblapunkra, hogy 60%-kal jobb lett a fűtésszámlája, ő a lakása ~14 ablakára tette fel). Ezzel a megoldással a belső oldalra még egy légréteget lehet képezni, így lényegesen jobb szigetelő tulajdonságokat elérni az ablakon.

    A nyílászárók másik rákfenéje, ha rosszul illeszkedik a tok és a szárny. Ilyen esetben nem arról van szó, hogy rossz az anyag, vagy nincs elég légkamra az ablaktokban, hanem huzatos a keret. Ilyenkor a kéményhatás érvényesül és áramlik a hideg alul (küszöb, vagy párkány) befelé és a meleg levegő fent kifelé. Itt nyilván tömíteni kell a réseket, amire a TESA-nak 1-7mm-es résméretig vannak megoldásai gumicsíkokkal különböző profilokban (E 1-3mm; P 2-5mm; D 3-7mm). A nyílászáró szigetelésről azt kell tudni, hogy akár 40%-át is kiteheti a hőveszteségnek, ami fele-fele arányban oszlik meg a felületen és a réseken. Viszont ezeket lehet a legegyszerűbben kezelni.

    Belmagasság

    A belmagasság a technológia kiválasztásánál fontos. Egy konvenciós rendszer, ami levegőt melegít és a felfűtött levegő a termodinamikai törvényeknek engedelmeskedve felfelé áramlik (természetes úton, tehát nincs ventilátor), nem a legjobb megoldás 3-3,5 m belmagasságúnál nagyobb lakásba. Ugyanis egy 5 m-es galériás lakásban a plafonnál 28°C van, amikor 20°C a padlón. Ez az egyenetlenség pedig jelentkezik a fűtésszámlában is. Ilyenkor szerencsés infravörös hősugárzókban gondolkodni, vagy álmennyezetet csinálni, így a rezsi közelíteni fog egy átlag 2,7 m belmagasságú lakáshoz (azaz~ 30-40%-kal csökken)

    Ez a témakör sokkal bővebb ennél, de ezek talán a leglényegesebb és általánosabb információk, amiket tudni érdemes és találkoztunk velük rendszeresen az elmúlt évek során.

    Milyen hétköznapi eszközökkel, vagy megelőző intézkedéssel tarthatjuk a lakásban a hőt (pokróc, szivacs az ablakba - miért? miért ne?)?

    Ezek nagyon elavult megoldások és nem a legolcsóbbak. Egy vastag pokróc áráért már körbe lehet TESA csíkozni a tokot és fóliát lehet tenni az ablakra, vagy ajtóseprűt az ajtóaljára. Szivacsot csak dupla tokos ablakba lehet tenni, tehát itt dupla lehetőség van ablakonként max. 2000 Ft-ot elkölteni a szigetelésre.

    Mik a különböző fűtési megoldások közötti lényeges különbségek (elektromos - előnyök/hátrányok, gáz – előnyök/hátrányok, napelemes, stb.)? A levegőt, vagy a falakat kell felfűteni inkább

    Mivel én elektromos fűtéssel foglalkozok ehhez értek igazán. Elektromos készülékekből a következőek a főbb típusok.

    Hőtárolós kályhák - Ezek nagy teljesítményű fogyasztók. A lényegük, hogy vezérelt "éjszakai" (össz. 8 óra/nap 30 Ft/kWh) áramról érdemes csak működtetni őket, így az olcsóbban felfűtött többnyire samott hőtároló egységek a nap 16 órájában áramfelvétel nélkül adják le a megtermel hőenergiát. Egyes típusokban van ventilátor, melyek nappali áramról (48 Ft/kWh) üzemelnek, a hőleadás elősegítése miatt. Elektromos megoldások közül ezek foglalják a legtöbb helyet (mint egy gázkonvektor). Szervizigényesek és nehezek, ezért kevésbé mobilisek.

    Elektromos hősugárzó - Ez a többnyire áruházláncokban kapható tömegtermék, olajradiátor, vagy konvektor szerű ventilátoros önálló fűtésre alkalmatlan, kisegítő fűtésnek való készülékek. Többnyire 2-3 éves élettartammal rendelkeznek, nem egy hosszú távú beruházás.

    Konvektorok – Ide tartoznak a "norvég" fűtőtestek, lásd ADAX. Ezek kisebb teljesítmény mellett, de folyamatos üzemelést biztosítanak. Mivel nincs fűtőközeg ezért gyorsabb a felfűtés, mint pl. egy olajradiátor, vagy akár egy hőtárolós kályha esetén. Egyáltalán nem szervizigényesek, amit az 5 év garancia is mutat, és akár egyénileg is felszerelhetőek. Célszerű ablak alá tenni őket, hogy az ablak és a szoba közé "hőfüggönyt" képezzenek. Ugyanis így a szoba levegője kevésbé érintkezik az ablakon lehűlt hőmérséklettel. Ezt csak jó résszigeteléssel érdemes megcsinálni. Ezek a típusok beépített termosztáttal rendelkeznek, melynek az érzékelői a készülék legalján a fűtőbetét alatt helyezkednek el, így azt mérik, hogy hány fokos a levegő, ami beáramlik a készülékbe. Ezért 5-10 cm magasra érdemes a padlószinttől elhelyezni, mivel itt van mindig a leghidegebb és amikor a szenzort eléri a felfűtött levegő, lekapcsolja a fűtést. (ha 1 m magasra tennénk, akkor 1 m alatt már nem fűtene...) bekerülés szempontjából ezek a legkedvezőbb árfekvésűek.

    Infravörös sugárzók - Két típus létezik a sötét sugárzók és az halogén lámpás infra sugárzók. Mivel az eddigiek légfűtéses rendszerek voltak, kevésbé alkalmasak nagy belmagasság kifűtésére. Ezzel szemben az infravörös sugárzók igen. Mivel a levegőn áthatolva a tárgyak és élőszövetek felületét melegítik. Nyilván idővel a szoba levegője is átveszi ezt a hőenergiát, de a prioritás nem a levegő fűtése. Ezeknél a típusoknál a sötét sugárzók teljes házfűtésre alkalmasak, megfelelő termosztátok segítségével, még a vörös fénnyel világító infravörös lámpák inkább ciklikus fűtésre jók (pl. fürdés idejére, egy kávé elfogyasztására a teraszon, egy kisbaba pelenkacseréjére, stb...), tehát ez utóbbi inkább kiegészítő fűtés, mintsem önálló, viszont arra a legjobb, mivel a bekapcsolás első másodpercétől kezdve meleget biztosít. A beruházási költség duplája, háromszorosa a konvektoros rendszerekének, viszont egyes esetekben, 7-8 év alatt megtérül az áruk (a már említett nagy belmagasság esetén)

    Elektromos padlófűtés - A padlófűtésről legtöbbször vizes rendszer jut az emberek eszébe, holott megfelelő hőátadó anyaggal elektromosan is megoldható a padlófűtés. Sokkal kevesebb a helyigénye, mivel csupán 3-5 mm-t növel a burkolat rétegrendjén, gyorsabban meleget ad, hiszen nem kell megvárni, hogy a víz felmelegedjen (gyorsabban is hűl ki), és rendkívül egyszerűen kivitelezhető. Ugyan ezek a legnagyobb beruházási költséggel járnak, viszont a legkedvezőbb a fogyasztásuk (kb. 10-15%-kal kevesebb, mint a konvektoros rendszereké. Itt különösen fontos az aljzat szigetelés, ha nincs, akkor utólag mindenképpen szükséges telepíteni, még a fűtőkábel lerakása előtt.

    Elektromos fűtés költségei

    Összességében az elektromos fűtés gyorsan, sok esetben egyénileg is kivitelezhető, ha valaki szerelt már fel csillárt, akkor ez sem jelent neki problémát. Pontosan szabályozható, akár időzíthető, rugalmasan üzemeltethető a felhasználó igényei szerint. Megfelelő termékkel hosszú élettartammal, 5-10 év garanciával lehet kalkulálni. Beruházás szempontjából 20-40%-a a gázos rendszer kiépítésének, ha nincs egyik sem bevezetve, vagy a régi rendszer teljes cserére szorul. A teljes ház fűtésekor figyelni kell a villanyhálózat terhelhetőségére. Ha meg van a teljesítmény akkor egyszerű fizikai számítással kiderül az amperigény is (teljesítmény/feszültség=áramerősség). A hálózati feszültség Magyarországon 230V, erről üzemel a legtöbb készülék, de igény szerint 400V-os, 3 fázisról üzemelő termékek is elérhetőek. Ilyenkor kevesebb az amperigény, de a 3 fázisú vezetéket gyakran drágább kiépíteni, mint 230V-os táplálás mellett hálózatot bővíttetni. Egyébkén 32A-ig ingyenes a bővítés ez után kb. 4000 Ft bruttó költséggel lehet számolni amperenként. Például, ha van egy 80 m2-es átlag belmagasságú lakás, akkor annak ~9 kW a hőigénye azaz 39A szükséges a fűtés üzemeltetéséhez. Az egyéb fogyasztók még ~25A-t elvisznek (ha nincs gáz bevezetve, akkor elektromos sütő, bojler, még biztos lesznek + a többi háztartási és szórakoztató elektronika). Tehát összesen kell ~57A (ami háromszor 20A-es biztosítékot jelent a villanyórán), ebből 32A ingyenesen igényelhető a maradék 25A pedig, kb. 100.000Ft-os költséggel növeli a beruházást. Egyébként a példa épület beruházási vonzata ADAX panelekkel kb. 3-500.000 Ft, infravörös sötét sugárzóval kb. 750.000 Ft és kb. 1.000.000 Ft elektromos padlófűtéssel.

    Szolár rendszerek

    Szolár rendszereknél két lehetőség van. Napelemmel egyenfeszültségű elektromos áramot lehet előállítani. Ez felhasználható sziget üzemmódban, amikor a fogyasztó leválik a szolgáltatóról, akkumulátorokba táplálja a megtermelt energiát, és amikor szükséges onnan vételezi. Ez a természetnek kiszolgáltatott helyzet elég rizikós. Ezért fűtés során célszerű visszatáplálásos rendszert kiépíteni, ami azt jelenti, hogy akkumulátor helyett a szolgáltatóhoz táplálom vissza a fölösleges áramot. Ilyenkor invertert kell felszerelni, ami a napelem egyenáramát váltóárammá alakítja, és plusz egy mérőórát, ami a felhasználó által termelt felesleget méri. Ennek a kiépítése és engedélyeztetése jó esetben fél év, tehát ha valaki ilyen rendszert szeretne télre kiépíteni, akkor már februárban el kell indítania az ügyintézést, a kiépítés pedig ráér augusztusban, szeptemberben is. Ez hosszú távon biztosítja a háztartás áramellátását, nagyobb beruházás mellett akár az egészet is, de akkor már érdemes pályázatíró cégekkel is kapcsolatban állni, akik adott esetben be tudják nyújtani a megfelelő helyekre a felhasználó anyagát. (Ezek az állami kiírások általában 1-2 napon belül lezárulnak, betelnek.) Önerőből finanszírozva egy ilyen több milliós beruházást kb. 15 éves megtérüléssel lehet számolni, ami nem rossz, ha a rendszer valóban bír 20-30 évet a legtöbb gyártó által állított élettartam alapján.

    A másik lehetőség a napkollektor. Ez meleg víz előállítására alkalmas rendszer. A legjobb hatásfokkal a vákuumcsöves készülékek rendelkeznek, viszont gyengébb kivitelű készülékeknél a vákuum 6-7 éven belül megszűnik, így a készülék javításra, vagy teljes cserére szorulhat.

    Léteznek esetleg modernebb, újfajta, érdekes fűtési módszerek, melyek még kísérleti szakaszban vannak, vagy kevésbé elterjedtek?

    Mensa Heating - ez forradalmasítani fogja a kültéri vendéglátást, szeptemberi, márciusi hónapokban, úgy ahogy azt a nyári kánikulában a terasz hűtőberendezések teszik.

    Ezek infravörös sugárzóval felszerelt asztallábak, amik 22-szer olcsóbban üzemelnek, mint egy gáz üzemű kültéri hősugárzó. Ráadásul ezek a hőérzet szempontjából kardinális testrészt a lábat fűtik, nem pedig az ember haját sütik le, mint a többi teraszfűtő berendezés. Ez itthon most kerül bevezetésre a Hír24 olvasói első kézből értesülhetnek róla.

    Mennyit lehet megtakarítani egy hatékony fűtésrendszerrel és szigeteléssel (mennyi idő alatt hozza vissza az árát, vagy arányosan mennyivel olcsóbb)?

    Mai energiaárak mellett fájdalom, de a fafűtés a legolcsóbb. Tehát egy jó vízteres fa-vagy pellet kazán, az ami fogyasztás szempontjából a leggazdaságosabb. Mivel itthon a Paksi és a Százhalombattai erőmű szükség esetén ki tudja szolgálni az igényeket és fa mindig lesz, ezért hosszú távra fa, vagy elektromos alapú fűtésnek van jövője.

    Egy jó minőségű fatüzeléses rendszer esetén elektromossal összevetve a bekerülési költség kb. 1.000.000 Ft-tal is lehet több a 80 m2 -es példa alapján. Viszont 4-5 év alatt megtérül üzemeltetési költségben. Viszont ha elektromos rendszert építek ki, akkor marad 1.000.000 Ft-om a napelem kiépítésére. De akár a két technológiát kombinálhatom is számtalan előnnyel (olcsó fafűtés, gyors, tiszta, környezet barát elektromos kiegészítéssel).

    Sajnos saját gázkészlettel nem rendelkezünk, így abból folyamatos importra szorulunk, így alkalmazkodnunk kell a világgazdasági változásokhoz, ami a további gázár növekedést jelenti. (a gáz egyébként eddig sem volt olcsó, viszont az állami kiegészítés miatt kevesebbet fizettünk érte)

    Az interjú rövidített változata eredetileg a http://www.hir24.hu/ portálon jelent meg.Riporter: Bihari Ádám

    Nem található termék a megadott feltételekkel.